Nem változik

Itt az új esztendő, 2014-et írunk, fogadalmak, tervek, életprogramok - mind-mind a változásra irányítják a tekintetet. Változni, változtatni akarunk, újat szeretnénk, valami mást, mint eddig. Éles önkritika húzódik emögött a szándék mögött. Mintha azt mondanánk, hogy ami most van, az nem jó, amerre most haladunk, az rossz irány, amit most teszünk, az helytelen. Ám - minő furcsa kettősség - félünk is a változástól, mert az a bizonytalanba vezet.
Milyen jó, akinek adatik biztos pont az életében!
"Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz!"

Ugyanaz. Nem változik. Örök.A személye. A szavai. A tettei. Az ígéretei.

Talán az lenne a legnagyobb újdonság, ha végre azt csinálnák, oda térnénk vissza, ahonnan elindultunk. Ha azt követnénk, Akit régen. Ha arra hallgatnánk, Aki személyesen szól hozzánk.

Ma reggel úgy ébredtem, hogy az új évet új lendülettel kezdem. Kinyitottam a Bibliát, hogy elolvassam Isten - nyilván - új üzenetét, új ígéretét, új programját.
És aztán megkaptam a régit.

Olvasandó: 1Sámuel 1. fejezet

Visszamutat a múltba.
Amikor még szólni sem tudtam, csak feküdtem magatehetetlenül, kiszolgáltatva, betegen, néhány naposan... de egy imádkozó édesanyával az ágyam mellett, aki így könyörgött: "...egész életére az Úrnak adom..."
Amikor utat mutatott a felvételizés tanácstalanságában: "Teljesítem az Úrnak tett fogadalmat..."


Feladatot ad a jelenre.
Imádkozni. Mert van miért. Mert van kiért.
Mert Isten meghallgatja könyörgésem szavát.
Meghallgatta Annáét ezerévekkel ezelőtt.
Meghallgatta Annáét 30 évvel ezelőtt.
Teljesítette kérésemet, amit kértem tőle."



Távlatokat nyit a jövőre.
Hálát adni. Megköszönni. Elindulni. Megérkezni.