2011. január 17., hétfő

Valami sántít

"Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek Őt!" (1Kir 18,21)
Szavakkal elismerni, hogy az Úr az Isten - mi sem egyszerűbb ennél. Hivatásszerűen teszem ezt. A blogos profilban egészen pontosan így szerepel: Iparág:vallás.
Oh, igen... amikor a vallás iparággá növi ki magát, amikor biznisz lesz belőle, amikor a pénz beszél, a papok ugatnak - sokszor kevesebb értelemmel telve, mint a kutyák... Ez meggyalázása annak, amit Isten az övéire rábízott.
Szavakkal elismerni, hogy az Úr az Isten - mi sem egyszerűbb ennél. De amikor lépni kell, akkor hol egyik, hol másik lábam a gödörbe lép. Amikor tenni kell, keveset számítanak a szép szavak.
"Krisztus ezt mondja: Jöjj és kövess engem!" (Mt 19,21)
Tiszta beszéd, tiszta cselekedet. Tiszta és világos szándék, biztos lépések, biztos célba érkezés.
Én pedig tiszta bolond vagyok, mikor más úton kezdek inkább sántikálni. És csodálkozom, hogy itt a szilánkokon nem ragyog szivárvány, ám élükkel mély sebet vágnak talpamba.
Jöjj és kövess engem!
Követlek, akárhová mégy! (Lk 9,57)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése